- - Igen emlékszem rá. – Bólintottam. Régebben
nagyon sokat jártunk oda, mind Zsebivel mind Dáviddal
- - Szóval melyiket választod?
- - Azt hiszem, marad a vásárlás, mert…. sajnos
fürdőruhát nem raktam be. – Néztem rá sajnálkozóan amint épp a bőröndöm előtt
álldogáltam.
- - Rendben van, akkor gyere reggelizni én meg addig
elkészülök. -Már a bevásárló központban
sétálgattunk amikor a bizsus bolt előtt haladtunk el.
- - Bemenjünk? – Tudakolta barátnőm. – Hátha találsz
magadnak valami kis égszert.
- - Nem, köszönöm. – Utasítottam el. -Furcsa mód ahogy
fiatalkoromban szerettem a gyűrűket most annál jobban utálom őket, mert a
házasságomat juttatják eszembe.
- -Mért nem hordod a gyűrűd?
- -Azért mert úgy érzem, ez egy jelkép, és… az
összetartozást és a vég nélküli bizalmat jelképezi. Na meg persze a szerelmet. Nálunk sajnos ebből már egyik sincs meg.
- -Nem vagy már szerelmes? – Kérdezte ahogy
beléptünk a könyvesbolt ajtaján.
- - Nem tudom, mert amikor a szemébe nézek vagy
látom őt mosolyogni és este mellé bújva is rájövök, hogy jó vele, viszont az a
tudat, hogy mással is volt összezavar.
- -Nem lennék a helyzetedbe. Még jó, hogy Zoliba
teljes mértékben megbízok és a szerelem iránta tiszta és őszinte. Komolyan
boldog vagyok vele. – Mosolyodott el Zsebi és szeme csak úgy csillogott. –
Amióta együtt élünk az életem rendes kerékvágásba került, mert akkor tényleg
csak egy pasi hiányzott már a boldogságomhoz.
- -Olyan jó, hogy így sikerült neked…. nagyon
büszke vagyok rád.
- - Az ovi hogy halad? – Tudakolta és közben egy
könyvet vett le a polcról.
- -Jól, nagyon szeretem, csak már annyira kevesen
vannak a kisgyerekek, és rengeteg a papírmunka és persze rengeteg a követelmény
és sok dologra kell figyelnem.
- - Na papírmunka az nekem is akad. Már gondolkoztam
azon is, hogy felveszek egy másik embert is, csak egy embert kifizetni azért
nem volna jó dolog.
- - Orsit te fizeted ki?
- - Nem, ő külön van, csak a bérleti díjat fizetjük
együtt és úgy van bejegyezve, mint a társam.
- - Értem.- Az Árkádba vettem két farmert egy felsőt és egy
csodaszép piros- fekete színű fürdőruhát.
Este a teraszon ültünk, cigiztünk és sört ittunk. Csakúgy mint régen és
az otthoni dolgokról beszélgettünk. Meséltem neki, hogy a hely ahol felnőttünk semmit vagy csak
alig változott valamit. két disco még mindig üzemel, de már nem olyan nagy bevétellel mint régebben.
- - Már nagyon rég voltam bent szombaton. Nincs időm
és energiám sem, és azért meg nem fogok oda járkálni, hogy Robit
ellenőrizgessem. A helyett inkább a gyerekeknek olvasok meséket fel, vagy
csinálunk valamit közösen.
- -Neked van egy gyereked mégis boldogtalan vagy a
szerelmeddel én pont ennek az ellenkezője vagyok. Nálam már csak a gyerek
hiányzik. – Állapította meg Zsebi.
- - Igen, sajnos úgy sosincs valami az életbe, hogy
pont jó legyen. – Mondtam szomorúan és
mivel szombat este volt tudtam, hogy Robi már a kocsmába dolgozik.
- - Mért nem hívod fel?
-
Nem akarom zavarni… mert én. csak… nem is tudom,
mit mondhatnék neki.
- - Nézd, holnap elmegyünk a Dibóba ebédelni. Rendben van? - Mosolygott rám barátnőm és egy bólintással jeleztem, hogy helyeslem az ötletét.
N
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése